2014. április 21., hétfő

Epres túrótorta (a sokadik)

Tényleg rengeteg epres túrótorta van már a blogon, de mit lehet tenni, imádjuk. Egy pici finomítás az előzőekhez képest, hogy ez mandulás piskótával készült, ami állati jól magába szívja a vékony rétek eperdzsemet...

Recept a Kifőztük áprilisi számában is!



Hozzávalók (18 cm-es átmérőjű tortához)

a piskótához:

3 nagy tojás
75 g cukor
30 g liszt
30 g étkezési keményítő
30 g őrölt mandula
egy csipet só

a krémhez:

250 g mascarpone
250 g túró
100 g porcukor
1/2 rúd vanília kikapart magjai
1 kezeletlen citrom finomra reszelt héja
100 g eperdzsem

a díszítés:

150 ml hideg tejszín
1 ek. porcukor (lehet vaníliás)
egy marék friss eper 
 
 
A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéből, sóból és a cukorból kemény habot verünk. Hozzáadjuk a villával elhabart tojássárgájákat, összeforgatjuk. Beleszitáljuk a keményítőt, a mandulát és a lisztet. Laza mozdulatokkal egyneművé keverjük, vigyázva, hogy a hab ne törjön nagyon össze. Elegyengetjük a masszát egy sütőpapírral bélelt aljú, 18 cm-es tortaformában.170 fokos sütőben 15-17 perc alatt készre sütjük a piskótát. (Végezzünk tűpróbát!)

Amíg sül a piskóta, összeállítjuk a krémet. A túrót, a krémsajtot, a vaníliát és a citromhéjat a porcukorral simára keverjük.

A kihűlt piskótát három részre vágjuk. Közben megtisztítjuk a tortaformát. Egy lapot visszahelyezünk a formába, megkenjük lekvárral, egyenletesen eloszlatjuk rajta a túrókrém felét. Jöhet rá a középső lap, lekvár, a krém másik fele, végül lezárjuk a tortát a legszebb lappal. Hűtőbe tesszük a formát legalább egy órára. Leválasztjuk a tortakarikát, a tejszínt kemény habbá verjük a porcukorral és vékonyan körülkenjük a tortát. A tetejét tálalás előtt friss eperrel díszítjük.



További túrótortákat találtok az alábbi linkeken: 

Narancsos túrótorta

Sült túrótorta

Pisztáciás túrótorta

Egy másik epres túrótorta, a krémben is eper van

Gyümölcsös túrótorta

Málnás túrótorta sütés nélkül

Áfonyás túrótorta


Ha tetszett, szeresd az oldalt a facebookon is!


2014. április 17., csütörtök

Sajtos-sonkás muffin

Húsvét előtt hangolódásképp vagy utána maradékhasznosításként egyaránt jó.

Recept a Kifőztük áprilisi számában is!


Hozzávalók (8-10 darabhoz):

100 g vaj
2 tojás
100 g érlelt sonka
80-100 g parmezán sajt
125 g liszt
1 teáskanál sütőpor
egy csipet só

Az olvasztott vajat elkeverjük a reszelt sajttal, a felaprított sonkával és a tojásokkal. Beleszitáljuk a száraz hozzávalókat is, és néhány mozdulattal összevegyítjük. A tésztát papírkapszlikba adagoljuk. 170 fokra előmelegített sütőben 18-20 perc alatt készre sütjük.  

2014. április 16., szerda

Közös recept: csirke tikka masala

Közös recept: időről-időre együtt főzünk Coffeinmentes Anikóval, eztettem Écivel és Gabával a Tarka Bárkáról. Az akcióról részletesebben az előző, leveses bejegyzésben és a második, salátásban is olvashattok.


Először is, ez lesz az első olyan bejegyzés a blogon, amihez nem lesz képem. Készült ugyan, de sikerült végérvényesen az univerzumba repíteni. Szóval nem kell szombat éjjel képeket törölni, hogy legyen hely a képes meghajtómon, majd gyorsan a lomtárat is kiüríteni, mert akkor bizony odavesznek olyan dolgok is, amikre nagyon vigyáztunk. :( Még Férj is próbál mindent elkövetni, valami varázsprogramot ráuszított a fényképezőgépemre is, ami elő tud szedni onnan törölt képeket, de sajnos még ez sem segített. Ennyit a nyafogásról...

Tehát, közös főzésünk harmadik állomásánál tartunk, Anikó pedig úgy határozott, főzzünk csirke tikkát. Mondanom sem kell, még soha nem készítettem. Szomorúan vallom be, hogy a nagyon leegyszerűsített verziót választottam. A boltban (pl. spar) van garam masala keverék, de mellette ott figyel a kész tikka keverék is, így azért nyúltam, hogy ne kelljen még egy csomó más fűszert is beszereznem mellé. Őszintén szólva, nekem túlságosan fahéjas. Nem tudok vele mit kezdeni, összességében finom volt, de nem olyan, amit rendszeresen készítenék. (A család is leszavazta sajnos.) Bár lehet, hogy egy húsmentes pl. padlizsános verzió jobban bejönne. Recept ügyileg a dobozka leírására és Jamie Oliverre hagyatkoztam, a kettőből hoztam össze a dolgot.

A lányok velem ellentétben szuperül vették az akadályt.

Hozzávalók:

500 g csirkemellfilé 2 cm-es kockákra vágva
2 mogyoróhagyma
2-3 gerezd fokhagyma
5 cm-es friss gyömbér
1 csokor koriander vagy petrezselyem
ízlés szerint chili
1 teáskanál só
1/2 citrom
3 evőkanál tikka fűszerkeverék
2 dl görög joghurt
2 evőkanál olaj
1/2 zöld és 1/2 piros színű kaliforniai paprika
40 dkg paradicsom konzerv (passata vagy hámozott és darabolt)

Késes aprítóba teszem a hagymákat, a reszelt gyömbért, a zöldfűszert és a chilit, alaposan összedarálom. Összekeverem a sóval, a citromlével, a tikka fűszerrel, a joghurttal és az olajjal. A fűszeres pácba forgatom a csirkekockákat. 6-8 órára vagy éjszakára hűtőbe teszem.

Másnap a paprikákat apró kockákra vágom, összekeverem a paradicsommal, kiveszem a húst a pácból, azt is belekeverem. Sütőedénybe szedem, 220 fokra előmelegített sütőben sütöm 10 percig. Ekkor kiveszem az edényt, rászedem a maradék pác szószt, összekeverem, visszadugom még 10 percre a sütőbe. Rizzsel tálalom.

Ennyi az én verzióm, most következzék a többieké:

Anikó - Coffeinmentes  tikkája mesésen szép tálalásban, naan kenyérrel:


 Eztettem Éci tikkadt csirkéje, azaz pulykája:


Gaba receptje a Tavola in Piazza blogról:




2014. április 9., szerda

Pilóta cake pops

Szóval, nem tudom, menő-e még sütinyalókát készíteni. De ha menő, ha nem, ez akkor is baromi jó. Már ha szereti az ember a Pilóta kekszet. Én igen. Szóval bombasztikus élmény, úgy százcsilliárd kalóriával, szóval csak óvatosan!

Recept a Kifőztük áprilisi számában is!


Hozzávalók (nagyjából 20 darabhoz):
12 db pilóta keksz
50 g mascarpone
100-150 g étcsokoládé
csokoládéforgács
nyalókapálcák

A kekszeket késes aprítóban megdaráljuk. Hozzáadjuk a krémsajtot, és addig dolgoztatjuk tovább a géppel, amíg összeáll a massza. Golyókat formázunk a masszából, hűtőbe tesszük egy órára. Az étcsokoládé háromnegyed részét megolvasztjuk, kevergetve visszahűtjük, közben a felaprított maradék negyed részt is belekeverjük a csokoládéba. Amikor összeolvadt a csokoládé, megmártjuk benne a pálcára szúrt golyókat, lecsepegtetjük a felesleges csokoládét, végül megforgatjuk a csokoládéforgácsban.



Azoknak, akik inkább a még menőbb oreo kekszre szavaznak, klikk IDE

2014. április 3., csütörtök

Citromolajos karamella bonbon

Az egyik kedvenc ízesítésű bonbonom a Rózsavölgyi csokoládéműhelyben. Persze az övéké sokkal szebb, sokkal jobb, meg biztosan teljesen más, szupertitkos recept alapján készül. De mit lehet tenni, ha tőlünk elég messze vannak és nagyon vágyunk arra a bizonyos ízre? Hát, találjunk ki egy otthoni verziót!

És igen, sikerül kb. 8 hónapja készített cuccot tennem a blogra... Jupí.


A töltelék állaga miatt Praliné Zsuzsi sós karamella bonbonjának töltelékéhez nyúltam. Nagyon szeretem a Shotts-féle karamella sós verzióját, no a citromolajjal dúsított változatban sem kellett csalódnom.

A lényeg, hogy szerezzünk be hozzá jó minőségű citromolajat (nem aromát!). Hozzájuthatunk pl. az Ázsia bt.-nél vagy a Culinarisban. Ha a narancsot szeretjük jobban, akkor cseréljük a citromolajat narancsolajra, úgy is kitűnő lesz az eredmény.

Hozzávalók (32 db bonbonhoz):

35 g cukor
15 g víz
90 ml zsíros tejszín
10 g golden syrup / méz
30-40 csepp citromolaj (közben érdemes kóstolni)
125 g fehér csokoládé
20 g puha vaj
7 g porított kakaóvaj

300 g 80%-os étcsokoládé
1%-nyi porított kakaóvaj

1 evőkanál porított kakaóvaj
1 kávéskanál matcha tea

A tejszínt, a szirupot és a citromolajat összeforralom, félreteszem. A cukrot és a vizet egy magas falú fazékban kevergetés nélkül karamellizálom. Lezárom alatta a lángot, több részletben, állandó keverés mellett hozzáöntöm a tejszínt. Hagyom hűlni, majd simára keverem benne a fehér csokoládét. Amikor 35 fokig visszahűlt a krém, a vajat és a kakaóvajat is elkeverem benne.

Dekorálom a formát a matcha porral. Ehhez a kakaóvajat vízgőz fölött felolvasztom, márványlapra öntöm, majd szinte rögtön visszaszedem a tálba, hozzákeverem a teaport, és egy ecset segítségével vékony rétegben felviszem a bonbonforma mélyedéseibe a mintát. 

Az étcsokoládét temperálom a kakaóvajjal. A csokoládét 40-45 fok közé melegítem vízgőz fölött. Az olvasztott csokoládét állandó keverés mellett lehűtöm 34-35 fokra. Ekkor hozzákeverem a porított kakaóvajat, további keveréssel lehűtöm 32 fokig.Elkészítem a bonbonhüvelyeket. Az előkészített formába öntöm a temperált csokoládét, kiütögetem belőle a levegőt, néhány percig hagyom, hogy a burok megszilárduljon. Kicsepegtetem a felesleges csokoládét, a formát lefelé fordítom, hogy egyenletes burok képződjön, 10 percig hagyom, lehúzom a felszínét habkártyával, majd a hűtőbe teszem szilárdulásig.

A tölteléket nyomózsákból a bonbonmélyedésekbe adagolom, helyet hagyva a lezárásnak. Fél óra hűtés után a visszamaradt és újratemperált csokoládéval lezárom a bonbonokat. Újabb 30 percre visszateszem a formát a hűtőbe, végül óvatosan kifordítom belőle a kész bonbonokat.

2014. március 31., hétfő

Közös recept: nizzai saláta

Tehát ugye arról van szó, hogy időről-időre együtt főzünk Coffeinmentes Anikóval, eztettem Écivel és Gabával a Tarka Bárkáról. Az akcióról részletesebben az előző, leveses bejegyzésben olvashattok.

Túl vagyunk a levesen, most a salátán a sor. A nizzai saláta hallatán egyből beugrott a katonás rendbe sorakozó, salátaágyon fekvő mindenfélék sokasága. Ilyet nem tudtam produkálni, inkább egy színes egyveleg lett, ami tartalmaz eredetileg nem odavaló összetevőket is.

A saláta készítése során szomorú tapasztalatokra tettem szert. Bocsánat, nem a készítéssel vannak a gondok, az pofon egyszerű, de a beszerzés itt sem könnyű. Tonhalból csak a konzerv jöhetett szóba, erre számítottam is. De hogy még ez sem olyan egyszerű küldetés, arra nem. A zöld hüvelyű ceruzabab nyáron nem gond, hiszen kedvenc bácsim a piacon árul. De nehogy azt higgyük, hogy a szomszédos sparban bárkinek is eszébe jut, hogy legyen mondjuk olyan, amit nem daraboltak fel. Ilyenkor lehangol kicsit a magyar valóság, pedig még szerencsés vagyok, hogy Budapesten élek. De itt is rengeteget kell utazni egy-egy mondjuk nem szokványos alapanyagért.

No de csak pozitívan, következzék a nizzai saláta az én elgondolásomban:

 - Illetve, még egy apócska megjegyzés. Ezt a posztot Beának szeretném ajánlani, a Dizájnmenza blog írójának, aki úgy tűnik elköszön a blogolástól. Hiányozni fog a tehetsége! Tőle szereztem be a hétvégén néhány nagyon szerethető kiegészítőt, amikért igazán hálás vagyok neki. -


Hozzávalók egy kiadós adaghoz:

2 marék vegyes saláta
2 tojás
1 doboz tonhal konzerv (én 80 g-os spar saját márkásat használtam olívaolajban eltéve)
1-1 szelet zöld és piros kaliforniai paprika
1 paradicsom
2 mogyoróhagyma
2 gerezd fokhagyma
100 g fagyasztott zöldbab
3 kisebb burgonya
1 marék fekete olajbogyó
olívaolaj, só, bors, citrom 

A burgonyát alaposan megmosom, sós vízben puhára főzöm 15-20 perc alatt. Közben a fagyasztott zöldbabot sós, forrásban lévő vízbe öntöm, újraforrástól számítva 5-6 percig főzöm, így nem fő szét, még kicsit roppanós marad. Leszűröm, leöblítem hideg vízzel. A tojásokat is megfőzöm, forrástól számítva 6 percig hagyom főni, hideg vízbe áztatom, megtisztítom, felszeletelem.

Ameddig főnek a hozzávalók, vékonyra szeletelem a mogyoróhagymát, a paprikát és a paradicsomot. Serpenyőben olívaolajat hevítek, a fokhagymát az erre kitalált alkalmatosságból az olajba nyomom. Mehet rá a hagyma, a paprika, a megfőtt zöldbab és a megtisztított, felkockázott burgonya is. Alaposan sózom, borsozom, néhány perc alatt átsütögetem.

Egy rész citromléből, két rész olívaolajból, sóból és borsból öntetet keverek.

A serpenyőből a salátaágyra borítom a dolgokat, hozzáadom a felszeletelt paradicsomot is, meglocsolom az öntettel. A tonhalat rátördelem a tetejére, jöhetnek a tojásszeletek és az olajbogyók is.



Kész, ennyi az én verzióm, jöhetnek a többiek remekművei:

Éci, az eztettem gasztrobirodalom megalkotója így készíti - recept ITT:


Coffeinmentes Anikó pedig így (hasonlóan gondolkodunk :)) - recept ITT:


Gaba, a Tarka Bárkáról ilyennek képzeli - recept ITT:



Lányok, jó kör volt, köszönet érte! Folytatása következik!

2014. március 28., péntek

Sáfrányos rizsfagylalt a VKF! 62. fordulójára

Éci volt olyan kedves, és átvette tőlem a VKF! stafétáját. Így aztán a "világhírű eztettem-menzán" kihirdetésre került a téma. Főzzünk rizst, mert egész Ázsia mégsem tévedhet. - Óriási ez a mondat, imádom. :)

No kérem, volt ötletem, nem is egy, de be kell látnom, hogy az időm és energiám korlátozva van, így egyszerűsítettem az eredet elképzelésemet.

Tehát, adott a fagyi, ami nélkül ugye én létezni sem tudok. Adott továbbá a rizs. Ha rizs, akkor sáfrány. A sáfrányos rizsfagyi pedig kíván némi keleties töménységet, így került bele mazsola, datolya, narancsvirág mézben eltett pisztácia, ami valódi luxuscikk (ajánlom pl. ajándéknak, megvásárolható ITT, komolyan mondom, elképesztően jó dolog).

Hogy miért nem néz ki fagyinak a dolog? Hát mert türelmetlen voltam, és nem volt elég hideg a fagyialapom, újrafotózni meg persze lusta vagyok. :)

Éci, fogadd tőlem sok szeretettel ezt a fagyit.


Hozzávalók:

500 ml teljes tej
300 ml zsíros tejszín
150 g kerek szemű rizs
egy rúd vanília
100 g cukor
egy nagy csipet sáfrány
20 g vaj

egy marék aprított datolya, mazsola, mézes pisztácia

A tejet, a tejszínt, a rizst, a vanília kikapart magjait és háját, valamint a pici vízbe áztatott sáfrányt felteszem főni, a forráspont elérése után kicsit lejjebb veszem a lángot, sűrűn kavargatva, nagyjából 15 perc alatt (míg megpuhul a rizs) készre főzőm. A cukrot csak a végén, a vajjal együtt keverem bele, így nem ég le olyan könnyen. A vajtól pedig sokkal krémesebb lesz.

A tejberizst lehűtöm, botmixerrel nagyjából pépesítsem, hogy krémes legyen, de azért maradjanak benne rizsdarabok. Belekeverem az aszalványokat és a pisztáciát.

Végül a fagyigép gondjaira bízom 30 percre a jól lehűtött (!) alapot. 



2014. március 24., hétfő

Reggeli gyümölcsjoghurt

Mostanában gyakran kerül reggeliként az asztalra. Kiadós, finom és még egészséges is!

Recept a Kifőztük márciusi számában is!


Hozzávalók (2 adaghoz):
3 dl görög joghurt
2 evőkanál méz
1/8 rúd vanília kikapart magjai
4 evőkanál zabpehely
tetszés szerinti gyümölcsök és magvak
A joghurtot simára keverjük a mézzel és a vaníliával. Közben száraz serpenyőben megpirítjuk a zabpelyhet. Poharakba rétegezzük a gyümölcsöt, a zabpelyhet, a joghurtot és a magvakat.